reblog

Több mint ezren vettek részt a táncfesztiválon

A hétvégén ötödik alkalommal rendezték meg az Abigél Országos Minősítő Táncfesztivált Nyíregyházán. Hazánk egyik legnagyobb minősítő versenyére több mint ezer táncos érkezett az ország 45 településéről, valamint Romániából és Ukrajnából. Az eseménynek a Bem József Általános Iskola tornacsarnoka adott otthont.

Többfajta táncot is láthattak az érdeklődők a Bem József Általános Iskola tornacsarnokában. A hétvégén megrendezett V. Abigél Országos Minősítő Táncfesztivál keretében tíz kategóriában, a néptánctól a klasszikuson át a modern táncokig mutathatták meg tehetségüket a versenyzők korcsoportok és formációk szerint. A rendezvény a folyamatos fejlesztéseknek, és bővítéseknek köszönhetően mára már Kelet-Magyarország egyik legnagyobb és legismertebb versenyévé nőtte ki magát, így idén minden eddiginél többen vettek részt rajta, nemcsak hazánkból, hanem Ukrajnából és Romániából is.

„A család soha nem fogadta el, hogy Ő meghalt. Nem is készíttettünk neki sírkövet. Amióta beszélni tudok, minden egyes nap el kellett mondanom az Én Istenem, Jó Istenem, becsukódik már a szemem kezdetu imádságot, aminek a végét úgy zártam, hogy „édes Jó Istenem, hozd haza a testvéremet, Bandit. Egyszeru asszony vagyok, soha nem hittem a csodákban, de most már tudom, vannak.”

Gabulya Andrásné, Anna néni egyéves volt, amikor testvérét, Toma Andrást 1944-ben besorozták az I. magyar hadseregbe, ahol végül hadifogságba esett. A kotyelnyicsi elmegyógyintézetbe kerüléséig még kaptak róla híreket, de aztán az 1950-es évek elején a családhoz megérkezett Toma András holttá nyilvánítási papírja.

– Nem adtuk fel a reményt. Anyu szülészno volt, sokat járt-kelt a tanyában. Ha valahol meghallotta, hogy hazajött egy katona vagy egy fogoly, akkor apuék befogták a lovas szekeret és mentek is a családhoz, érdeklodtek. Nálunk ez egy állandó beszédtéma volt. Soha nem felejtettük el Bandit – emlékezett vissza Anna néni.

– 2000 augusztusában, egyik nap, mikor hazajöttünk a kertbol, a híradó ment a tévében. A férjemmel nekünk ez egy szórakozás volt. Egyszer csak bemondták, hogy találtak egy hadifoglyot és valószínu, hogy magyar. Megmutatták a fényképét is. Ahogy én ültem a fotelban, és megláttam a képet, egy az egyben mintha apámat láttam volna. Akkor a szívemhez kaptam. Andris, a férjem ott állt a hátam mögött és mondtam neki, Úr Isten, ez az én testvérem. O csak azt mondogatta, fogjam fel, Bandi már meghalt. Én utána, mint egy megszállott, ahányszor a tévében ment a híradó, vagy bármi más musor, ami vele foglalkozott, ott ültem és figyeltem. Azt mondogattam magamban, nem jelentkezem, mert nem tudnám elviselni a csalódást, de ha az én testvérem, meg fognak találni, ha már ennyi évet vártunk. Egyik este aztán telefonáltak a Honvédelmi Minisztériumból, hogy a hadifogoly valószínuleg a mi testvérünk. El nem tudom mondani, mit éreztem.

Anna néni azt mondja, Bandi bácsi el tudta mondani, ki volt a tanítója, a kovácsmestere, beszélt arról, mi volt az iskolában a szárnyas angyal, és még azt is lerajzolta, hogy milyen bölcsoben „aludott” (így mondta mindig) Anna, de a Toma nevet soha nem ejtette ki. Akkor ugyanis még nem tudta, Magyarországon már nincs háború és nem kell féltenie a családot.

Folytatás

Középiskolások adták elő ifjú Kölcseyként szónoklatukat. A hallgatóság ezúttal azonban nem a reformkori országgyűlés tagjai voltak, hanem a Kölcsey Ferenc szónokverseny nyíregyházi elődöntőjének többi versenyzője és egy háromtagú zsűri. A középiskolások heten érkeztek a megye több településéről, a megmérettetésnek a Váci Mihály Kulturális Központ adott otthont. A tanulóknak két fordulóban kellett megmutatniuk, milyen tudással rendelkeznek a reformkor történetéről, illetve milyen a szónoki képességük.

Kétfordulós megmérettetés

A verseny első részére a diákok már otthont felkészülhettek, két előre megadott téma közül választhattak: az örökös megváltás és a szólásszabadság ügye közül az egyikben fejthették ki véleményüket. Nagy Zsombor, a nyíregyházi Szent Miklós Görögkatolikus Gimnázium végzőse utóbbiból készült, mert szerinte ez ma is aktualitással bír. Beszéde írásakor Kölcsey retorikájában is elmerült.

Az ifjú szónokoknak a verseny második részében egy rögtönzött beszédet kellett előadniuk. A diákok a szereplést megelőzően csupán tíz perccel tudták meg, miről is kell három percig szónokolniuk. A témának mindig egy aktuális hír adja az alapját, amiről verseny közben a zsűri határoz. Most az UFO-k létezése mellett vagy ellen kellett érvelniük.

Szónokok a határainkon túlról

A versenyt hetedik alkalommal írta ki a „Minden morzsa számít” Közösségépítő és Segítő Egyesület és a Kölcsey Társaság, amelynek nyíregyházi lebonyolításában a Váci Mihály Kulturális Központ is segítséget nyújtott. Eddig csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében hirdették meg, idén azonban országosan is, sőt a Kárpát-medence számos határon túli magyar tannyelvű iskolájának is eljuttatták a versenyfelhívást. Így Nyíregyházán kívül még Vácott, Szatmárnémetiben, Komáromban és Szabadkán rendeznek elődöntőket. Gergely Zsolt, a szónokverseny szervezője elmondta, alapvető céljuk az volt, hogy a középiskolás korosztályt jobban megismertessék a reformkorral, ápolják Kölcsey kultuszát, illetőleg felkészítsék őket érvelésből az érettségire.

Folytatás

Hét helyszínt kiemelt fejlesztési területté nyilvánított Nyíregyházán a közgyulés. Dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere szerkesztoségünknek elmondta: erre azért volt szükség, hogy a közelgo beruházások hamarabb megvalósuljanak.

Új, jogszabály adta lehetoséggel élt a képviselo-testület, amikor úgy döntött: a város közigazgatási határán belül hét ponton is létrehozza a kiemelt fejlesztési területet. A polgármester azt mondja, olyan helyszíneken érdemes ezzel foglalkozni, ahol összetettebbek, jelentosebbek a beruházások, hiszen így le lehet akár hónapokkal rövidíteni a folyamatokat, például a közbeszerzési eljárások felgyorsításával.
 
Régi problémák megoldása

Olyan jelentos fejlesztések ezek, amelyek egy-egy településrész tekintetében évtizedek óta elhúzódó problémákat oldanak majd meg, ilyen például a Nagykörút bezárása, a Benczúr tér, Bessenyei tér, illetve a Bujtosi városliget zöldfelületeinek rendezése, zöld közösségi terekké alakítása, a Báthory és Vay laktanyák területeinek rehabilitációja, bevonása a város számára hasznos területek közé, valamint a Nyugati elkerülohöz kapcsolódó, a város közlekedésének egészét érinto csomóponti fejlesztések.

A helyszínek a következők:

– A Barnamezos területek rehabilitációja pályázati projekt keretében a Tiszavasvári út északi oldalán: a volt Báthory István laktanya – Tiszavasvári út, Tárogató utca, Játék utca, Tagló utca által határolt tömb – területének, déli oldalán: a volt Vay Ádám laktanya – Tiszavasvári út, Fészek utca, Ív utca, Szélsobokori út által határolt tömb – fejlesztését tervezi a város.

– Egy közlekedésfejlesztést szolgáló pályázati projekt keretében a Simai út–Rét utca–Rókabokori út–Szélsobokori út által határolt terület.

– A Modern Városok Program keretében a Tiszavasvári út–Nyugati elkerülo út–Rókabokori út–Salamonbokori út által határolt terület.

– A Zöld Város kialakítása pályázati projekten belül több projektelem keretében a zöldfelületek megújítását tervezi a város. A programmal érintett legjelentosebb beavatkozási területek: a Benczúr–Bessenyei tér – Bethlen G. utca–Benczúr–Bessenyei tér–Kiss Erno által határolt tömb, valamint a Bujtosi Városliget – Jég utca, Hunyadi utca, Belso körút, Liszt Ferenc utca által határolt tömb.

– Az önkormányzat a Városi és elovárosi közösségi közlekedési rendszer és intermodális csomópont fejlesztését tervezi egy pályázati projekt keretében: Széchenyi utca–vasút–Huszár sor–Toldi utca által határolt tömb.

– A Nagykörút déli befejezo szakaszának megépítése kiemelt feladat pályázati források igénybevételével: Arany János utca, Szarvas utca, Móricz Zs. utca és a vasút által határolt tömb.

– Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdon: a Digitális Magyarország kormányprogram elso számú kiemelt helyszíne Nyíregyháza, mint mintaváros. Ennek keretében potenciális fejlesztési terület, számos utca által bezárt jelentos terület.

 
Intermodalitás: összekapcsolt közlekedés

Amirol még kevés szó esett: a közlekedési rendszer ötödik pontban megfogalmazott fejlesztése, valamint inter­modális csomópont kialakítása, ami gyakorlatilag a vasútállomás környékének jelentos átépítését, modernizálását jelenti. Dr. Kovács Ferenc úgy fogalmazott: ez is komplex fejlesztés része, hiszen jobbról-balról kapcsolódnak hozzá beruházások. Egyrészt a Mezo utca–Bethlen Gábor utca–Vasgyár utca keresztezodésének rekonstrukciója, és sávszámbovítéssel az áteresztoképességének javítása, másrészt a Nagykörút bezárása, ami egyébként kerékpárutat is tartalmaz.
 
Átalakul a vasútállomás környéke

Maga a projekt egy uniós forrásból, 100 százalékban támogatott, 6 milliárd forintos beruházás, melynek keretében az állomás környékén egy 2x28 érkezo-induló busz fogadására alkalmas új megállórendszer alakul ki, valamint egy föld alatti, 200 személygépkocsit befogadó parkoló is készül, és a taxisoknak is megfelelo hely lesz kialakítva, s természetesen az egyéb felületeket is rendezik. Így – a polgármester szerint – valóban intermodális beruházás valósul meg, ahol a tömegközlekedés (vasút, busz), a személykocsis, valamint a kerékpáros és gyalogos eljutás összekapcsolódik és színvonalasabbá válik. Dr. Kovács Ferenc kiemelte: olyan környezet jön létre összefüggéseiben ezen a területen, amely méltó egy nagyvároshoz.

Tarczy Gyula

Forrás

Időben kell ivartalaníttatni kedvenceinket!

Februárban célszerű ivartalaníttatni a házi kedvenceket annak érdekében, hogy a tavasszal jelentkező hormonváltozás következményeképpen ne legyen nem kívánt szaporulat. Az állatokat rövid, szinte kockázatmentes műtéttel teszik terméketlenné. A kis beavatkozás több szempontból is jelentős lehet.

A tavasz közeledtével az állatokban olyan hormonváltozás jön létre, amelynek következtében átmenetileg megváltozik magatartásuk, kóborolni kezdenek, a hímek összetűzésbe keverednek társaikkal, a nőstény kutyák és macskák pedig vemhesek lesznek. A kis jövevényeknek azonban nem minden esetben örülnek a gazdik. Éppen ezért a felelős állattartók, akik már nem szeretnék, hogy állatuknak ismételten kölykei szülessenek, ivartalaníttatják kedvenceiket.

Rutinbeavatkozás

A műtéttől nem kell tartani, hiszen rutinbeavatkozásnak számít, minimális a műtéti kockázat és szövődmény. 6-8 órás kiéheztetést ás altatást követően hím kutyák és macskák esetében az ivartalanítás egy kisebb, 10-15 perces beavatkozást jelent. Nőstény állatoknál az operáció valamivel hosszabb, hiszen ott hasi műtétről van szó. Az ivartalanítást februárban a legcélszerűbb elvégeztetni.

Februárban kell műteni

Dr. Pelle György, a Nyíregyházi Oktató Állatkórház kórházvezető állatorvosa elmondta, még a tavaszi zsongás előtt érdemes az ivartalanításra gondolni, mielőtt az állatokban beindulnak a hormonok. Az állatorvos hozzátette, tavasszal egyre több lesz az ivarzó állat és a nem kívánt szaporulat. Mindezek mellett az állatok csavargása is jobban beindul. Ezért javasolják a szakemberek azt, hogy a februári időszak kiválóan alkalmas arra, hogy a beavatkozást elvégezzék.

Kicsi a kockázat, gyors gyógyulás

A beavatkozás után az állat pár napon belül régi önmaga lesz, a varratszedést pedig két héten belül javasolják a szakemberek. Az ivartalanítás nem csupán a nem kívánt szaporulat miatt, hanem különböző betegségek miatt is fontos. Idősödő állatoknál egyre gyakrabban tapasztalnak az állatorvosok daganatos emlő,- illetve petefészek betegségeket, de a gennyes méhgyulladás is megelőzhető, ha az állatot ivartalanítják. A megfigyelések az is alátámasztják, hogy az ivartalanított állatok tovább élnek azoktól a társaiktól, akiknél nem végezték el a beavatkozást. Az ivartalanított kutyák és macskák etetése különös gondot kell fordítani, hiszen a hormonok megváltozása miatt az állat hízékonnyá válik. Energia csökkentett tápok adásával azonban ez a probléma könnyen orvosolható. Magyarországon a gyakorlat az, hogy egy éves kort betöltött állatoknál végzik el a műtétet, hiszen meg kell várni azt, hogy a nemi érés befejeződjön és kialakuljanak az állatnál a másodlagos nemi jellegek. Egyes állatkórházakban már laporoszkópiás operációra is van lehetőség, amely esetében még kisebb a kockázat és a műtét utáni lábadozás.

ME. 

Kötetbemutató a levéltárban

Bereg vármegye 1836. évi kiváltságlevelét feldolgozó kötetet mutattak be a levéltárban. A kiadvány nemcsak kultúrtörténeti szempontból jelentős, létrejötte során a magya-ukrán kapcsolatokat is mélyítette. A forrás hamarosan digitális formában is elérhetővé válik.

A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára és a Kárpátaljai Magyar Levéltár közös munkája eredményeként jelent meg az a kötet, amely Bereg vármegye pecsétjének az 1836-os megerősítését mutatja be. A pecsét különlegessége, hogy a felirat már magyarul olvasható rajta a korábbi latin helyett. Dr. Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója elmondta, használatának engedélyezése jelentős lépcsőfoknak számított a reformkor törekvései között, a korabeli magyar jogi és politikai viszonyokat kiválóan tükrözi. Segít megérteni, hogy korábban milyen jogokat és kötelezettségeket jelentett a pecséthasználat, illetve a magyar nyelv használata megtestesíti a reformkori magyar öntudatra ébredést.

A most megjelent kiadvány a Nemzeti Kulturális Alap és a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával jöhetett létre. A kiadást megelőző három évben a beregszászi levéltárban folyt a források feldolgozása, mivel ott őrzik Bereg vármegye nemesi közgyűlésének iratait. Kujbusné dr. Mecsei Éva, a Magyar Nemzeti levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárának igazgatója kiemelte, ez az első olyan forrás, amely megjelenik a beregszászi levéltárból. Hozzátette, a jövőben további közös munkát is terveznek, valamint a mostani kötetben szereplő latin nyelvű privilégiumlevelet, annak fordítását, továbbá a hozzá kapcsolódó magyar, ukrán és angol nyelvű tanulmányt mielőbb szeretnék digitális formában is megjelentetni.

A köszöntők során a felszólalók kiemelték, a közös munka gyümölcse nemcsak a most bemutatott kötet, hanem a magyar-ukrán kapcsolatokat javulása is. Az együttműködés ugyanis nemcsak a kutatásokra terjedt ki, hanem a diplomáciai kapcsolatokra is, amelyek a kiadvány munkálati során tovább mélyültek.

Zadubenszki Norbert

Forrás

 

„Szennyvizek? Tiszta vizet!”

A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és a Magyar Hidrológiai Társaság Szabolcs -Szatmár- Bereg Megyei Területi Szervezete pályázatot hirdet a Víz Világnapja alkalmából a megyei középiskolák tanulói számára.

Forrás

Volt elnökétől búcsúzik a Nyíregyházi Városvédő Egyesület

A Nyíregyházi Városvédő Egyesület mély megrendüléssel értesült korábbi elnöke, Békési Elemér haláláról. Tudtunk a betegségéről, de mindvégig abban bíztunk, ezzel is megbirkózik, mint korábban minden mással.

Békési Elemér Labossa Gusztáv halála után vette át az egyesület vezetését, hangsúlyozva és elismerve, hogy Guszti bácsi – ahogy a városban mindenki nevezte – magasra tette a mércét, hiszen fáradhatatlanul végezte a sokszor hálátlan munkát. Békési Elemér azonban vállalta a feladatot, ami kicsit sem volt tőle idegen, hiszen – munkája révén – a városházán, ahol mindvégig kulturális és oktatási területen tevékenykedett, a kezdetektől figyelemmel kísérte, segítette az egyesület tevékenységét.

Megválasztása után, sportemberhez méltó lendülettel fogott hozzá a munkához 2010-ben, és vitte végig a ciklus öt évét ugyanilyen tempóban, fáradságot nem kímélve. Szívvel-lélekkel, legjobb ismerete szerint végezte a munkáját, egyesületünk elnökségében a pontosságot és a következetességet igyekezett meghonosítani. Erre az időszakra esett egyesületünk fennállásának 25. évfordulója, melynek alkalmából a Nyíregyházi Városvédő Egyesület történetét bemutató kiadványt jelentettünk meg, a városházán konferenciát rendeztünk, díszvendégünk Ráday Mihály volt.

Itt, a konferencián született az ötlet, hogy rendezzük meg a XXXII. Város és Faluvédők Országos Találkozóját és Szakmai Konferenciáját, melynek Nyíregyháza az országban egyedülálló módon, harmadszor adott otthont 2013-ban. A programról országszerte elismeréssel nyilatkoztak.

Tevékenységét újabb Városvédő Füzetek kiadása, helyi védelem alatt álló épületeken emléktáblák elhelyezése is jellemzi. Az ő elnöksége idején jelent meg a többi között a Málenkij robot című könyv, adtuk ki újra Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák című sorozatának egyik kötetét, és ez idő alatt újult meg az irodánk, lett naprakész a honlapunk is.

Tanárként fontos feladatnak tekintette megnyerni a fiatalokat is a helytörténet, a városvédelem ügyének. A március 15. alkalmából, középiskolások számára, több éven keresztül kiírt szónoki pályázat – melynek nyertese a „Hozzon egy szál virágot a 48-as sírkertbe!” című rendezvényünkön mondhatta el beszédét – is ezt a célt szolgálta. Munkáját matematikushoz méltó precizitással, mértani pontossággal végezte, vezérelve volt a rend, legjellemzőbb tulajdonsága pedig a segítőkészség.

Lényegesnek tartotta, hogy a lakosság legszélesebb rétegeit bevonjuk a városvédelembe, hisz céljaink – mint több alkalommal megfogalmazta – „nem csupán maroknyi ember jó szándékát és tevékenységét tükrözik, hanem egész Nyíregyháza, tágabb értelemben véve a megye és az ország is abban érdekelt, hogy értékei fennmaradjanak az utókornak is. Így vezet át a múlt a jelenen keresztül a jövőbe.”

Szerettük volna, ha folytatja a munkát, és a következő ötéves ciklusban is ő vezeti az egyesületet, ám ő ragaszkodott ahhoz, hogy átadja a stafétabotot. Azt mondta, szeretne több időt tölteni az unokáival, családjával.

Méltatlanul és igazságtalanul rövidre szabta számára ezt az időt a sors.

Korábbi elnökétől kegyelettel búcsúzik, Békési Elemér emlékét tisztelettel megőrzi:

A Nyíregyházi Városvédő Egyesület
 

Középiskolások zenei versenye

A Nyíregyházi Egyetem Zenei Intézete 2017. január 28-án rendezte meg a Középiskolások IV. zenei versenyét. Az országos döntő versenyprodukciót kategóriánként 3-3 fős szakmai zsűri értékelte.

A 66 résztvevő két korcsoportban, Szolfézs - zeneelmélet; Zenetörténet és néprajz; Klasszikus hangszerjáték; Népi hangszer és Népdaléneklés kategóriák szerint mutatta be előadását, versenyprodukcióját. Az egyetemen rendezett idei megmérettetésre 18 iskola diákjai neveztek Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, valamint Nógrád megyékből, illetve Budapestről.

A verseny helyezettjei: Szolfézs – zeneelmélet kategória 1. korcsoport: I. helyezett: Koszta Éva (Debreceni Ady Endre Gimnázium), II. helyezett: Nagy Tibor (Debreceni Ady Endre Gimnázium). Szolfézs – zeneelmélet kategória 2. korcsoport: I. helyezett: Czirják Ágnes (Debreceni Ady Endre Gimnázium), II. helyezett: Pethő Bettina (Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium), III. helyezett: Ungvári Enikő (Debreceni Ady Endre Gimnázium). Zenetörténet és néprajz kategória 1. korcsoport: I. helyezett: Novák Béla (Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium) , II. helyezett: Harman Dalma (Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Kollégium, Óvoda és AMI, Nyíregyháza), III. helyezett: Hajdu Dávid (Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium). Klasszikus hangszerjáték kategória 1. korcsoport: I. helyezett: Pelle Fanni Noémi (Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium) és Jakabovics Jonatán (Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium és AMI, Budapest), II. helyezett: Szűcs Anna Fruzsina (Békéscsabai Bartók Béla Szakgimnázium és AMI) és Girincsi Márton Sándor (Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium), III. helyezett: Vitális Zsombor (Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium) és Bánszki Réka (Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium). Klasszikus hangszerjáték kategória 2. korcsoport: I. helyezett: Kóczon Kornél és Tokárszky Máté (Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium), II. helyezett: Vastag Emese (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gimnázium és Általános Iskolája), III. helyezett: Koncsol Kamilla Flóra (Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium). Népi hangszer kategória 1-2. korcsoport: I. helyezett: Szabolcsi Flóra Judit (Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium), II. helyezett: Nagy Zsolt Arnold (Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium), III. helyezett: Lipcsei Hajnalka (Vikár Sándor Zenei Alapfokú Művészeti Iskola, Nyíregyháza) és Barna Anikó (Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium). Népdaléneklés kategória 1. korcsoport: I. helyezett: Szabó Erzsébet (Fekete László Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola, Tiszafüred) és Borbáth Szilveszter (Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium), II. helyezett: Szepesi Emese (Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium és Zeneiskola - AMI, Debrecen) és Révész Eszter Sára (Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium), III. helyezett: Gincsai Andrea Panna (Vikár Sándor Zenei Alapfokú Művészeti Iskola, Nyíregyháza) és Dancsok Lilla (Bolyai János Gimnázium, Salgótarján). Népdaléneklés kategória 2. korcsoport: I. helyezett: Lerner Júlia (LFZE Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerképző Gyakorló Szakgimnázium, Budapest) és Rácz Boglárka (Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium és Zeneiskola - AMI, Debrecen), II. helyezett: Bognár Lili Janka (Miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnázium) és Bíró Nelli (Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen), III. helyezett: Jeremiás Kincső (Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium) és Korpás Réka (LFZE Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerképző Gyakorló Szakgimnázium, Budapest).

Borbáth Szilveszter, Kóczon Kornél, Nagy Zsolt Arnold, Novák Béla, Pelle Fanni Noémi, valamint Rácz Boglárka a Nyíregyházi Egyetem Zenei Intézetétől meghívást kapott a 2017 szeptemberében megrendezésre kerülő Kutatók éjszakája intézeti programjára.

A verseny a Nemzeti Tehetség Program keretében, a KÓTA és a Nyíregyházi Egyetem támogatásával valósult meg.

Forrás

Fényképek Sóstóról

Boros György fotóművész képeiből nyílt kiállítás a Jósa András Múzeumban. A tárlaton 12, a szokásostól eltérő méretű képet nézhetnek meg az érdeklődők, amelyek Sósógyógyfürdőt mutatják be a művész szemszögéből.

Fényképek Sóstóról címmel nyílt kiállítás a Jósa András Múzeumban. A tárlat Boros György nyíregyházi fotóművész nem mindennapi alkotásait mutatja be. Boros György sokáig koncepciózusan örökítette meg Sóstót, amely már gyerekkorától kedvenc helyei közé tartozott. Most kiállított képeit 1998 és 2004 között fényképezte, amelyeket a mai technikával gondolt újra. Így született meg a 12 darab, analóg géppel megörökített, 1,40-szer 1 méteres kép úgynevezett giclée (zsiklé) print technikával. Ez egy csúcsminőségű tintasugaras nyomat, amely a legkorszerűbb fotónyomtatóval, akár 50-200 évig is fényálló, fakulásmentes pigmentfestékkel, archív papírra készült.

 
Más is látni akarta a képeket

A festőművész, Boros György azt mondta, már nagyon régóta szerette volna látni ezeket a képeket, de kidolgozásuk nagyon sok pénzbe került. Úgy fogalmazott, szüksége volt arra, hogy még valaki ugyanígy akarja látni alkotásait.

Sokáig nem talált senkit, míg egyszer csak az egyik pályázatára a Nemzeti Kulturális Alap azt mondta, hogy finanszírozza az elképzeléseit.

 
Képek a Magyar Művészeti Akadámián

Boros György Sóstóra mindig nosztalgiával gondol vissza, hiszen fiatalságának egyik jelentős helyszíne volt. Azt mondta, tipikusan olyan hely volt, ahová nem dolgozni, hanem pihenni járt az ember. Sóstóról szerzett benyomásait február 28-ig tekinthetik meg az érdeklődők a Jósa András Múzeumban. Boros György három, szintén Sóstóról készült alkotását a budapesti közönség is megtekintheti, hiszen február 3-án nyílik az a tárlat a Magyar Művészeti Akadémián, amelyre a közelmúltban elhunyt akadémiai tagtól, Normantas Pauliustól kapott meghívást a nyíregyházi fotós.

ME.