Hét helyszínt kiemelt fejlesztési területté nyilvánított Nyíregyházán a közgyulés. Dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere szerkesztoségünknek elmondta: erre azért volt szükség, hogy a közelgo beruházások hamarabb megvalósuljanak.
Új, jogszabály adta lehetoséggel élt a képviselo-testület, amikor úgy döntött: a város közigazgatási határán belül hét ponton is létrehozza a kiemelt fejlesztési területet. A polgármester azt mondja, olyan helyszíneken érdemes ezzel foglalkozni, ahol összetettebbek, jelentosebbek a beruházások, hiszen így le lehet akár hónapokkal rövidíteni a folyamatokat, például a közbeszerzési eljárások felgyorsításával.
Régi problémák megoldása
Olyan jelentos fejlesztések ezek, amelyek egy-egy településrész tekintetében évtizedek óta elhúzódó problémákat oldanak majd meg, ilyen például a Nagykörút bezárása, a Benczúr tér, Bessenyei tér, illetve a Bujtosi városliget zöldfelületeinek rendezése, zöld közösségi terekké alakítása, a Báthory és Vay laktanyák területeinek rehabilitációja, bevonása a város számára hasznos területek közé, valamint a Nyugati elkerülohöz kapcsolódó, a város közlekedésének egészét érinto csomóponti fejlesztések.
A helyszínek a következők:
– A Barnamezos területek rehabilitációja pályázati projekt keretében a Tiszavasvári út északi oldalán: a volt Báthory István laktanya – Tiszavasvári út, Tárogató utca, Játék utca, Tagló utca által határolt tömb – területének, déli oldalán: a volt Vay Ádám laktanya – Tiszavasvári út, Fészek utca, Ív utca, Szélsobokori út által határolt tömb – fejlesztését tervezi a város.
– Egy közlekedésfejlesztést szolgáló pályázati projekt keretében a Simai út–Rét utca–Rókabokori út–Szélsobokori út által határolt terület.
– A Modern Városok Program keretében a Tiszavasvári út–Nyugati elkerülo út–Rókabokori út–Salamonbokori út által határolt terület.
– A Zöld Város kialakítása pályázati projekten belül több projektelem keretében a zöldfelületek megújítását tervezi a város. A programmal érintett legjelentosebb beavatkozási területek: a Benczúr–Bessenyei tér – Bethlen G. utca–Benczúr–Bessenyei tér–Kiss Erno által határolt tömb, valamint a Bujtosi Városliget – Jég utca, Hunyadi utca, Belso körút, Liszt Ferenc utca által határolt tömb.
– Az önkormányzat a Városi és elovárosi közösségi közlekedési rendszer és intermodális csomópont fejlesztését tervezi egy pályázati projekt keretében: Széchenyi utca–vasút–Huszár sor–Toldi utca által határolt tömb.
– A Nagykörút déli befejezo szakaszának megépítése kiemelt feladat pályázati források igénybevételével: Arany János utca, Szarvas utca, Móricz Zs. utca és a vasút által határolt tömb.
– Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdon: a Digitális Magyarország kormányprogram elso számú kiemelt helyszíne Nyíregyháza, mint mintaváros. Ennek keretében potenciális fejlesztési terület, számos utca által bezárt jelentos terület.
Intermodalitás: összekapcsolt közlekedés
Amirol még kevés szó esett: a közlekedési rendszer ötödik pontban megfogalmazott fejlesztése, valamint intermodális csomópont kialakítása, ami gyakorlatilag a vasútállomás környékének jelentos átépítését, modernizálását jelenti. Dr. Kovács Ferenc úgy fogalmazott: ez is komplex fejlesztés része, hiszen jobbról-balról kapcsolódnak hozzá beruházások. Egyrészt a Mezo utca–Bethlen Gábor utca–Vasgyár utca keresztezodésének rekonstrukciója, és sávszámbovítéssel az áteresztoképességének javítása, másrészt a Nagykörút bezárása, ami egyébként kerékpárutat is tartalmaz.
Átalakul a vasútállomás környéke
Maga a projekt egy uniós forrásból, 100 százalékban támogatott, 6 milliárd forintos beruházás, melynek keretében az állomás környékén egy 2x28 érkezo-induló busz fogadására alkalmas új megállórendszer alakul ki, valamint egy föld alatti, 200 személygépkocsit befogadó parkoló is készül, és a taxisoknak is megfelelo hely lesz kialakítva, s természetesen az egyéb felületeket is rendezik. Így – a polgármester szerint – valóban intermodális beruházás valósul meg, ahol a tömegközlekedés (vasút, busz), a személykocsis, valamint a kerékpáros és gyalogos eljutás összekapcsolódik és színvonalasabbá válik. Dr. Kovács Ferenc kiemelte: olyan környezet jön létre összefüggéseiben ezen a területen, amely méltó egy nagyvároshoz.
Időben kell ivartalaníttatni kedvenceinket!
Februárban célszerű ivartalaníttatni a házi kedvenceket annak érdekében, hogy a tavasszal jelentkező hormonváltozás következményeképpen ne legyen nem kívánt szaporulat. Az állatokat rövid, szinte kockázatmentes műtéttel teszik terméketlenné. A kis beavatkozás több szempontból is jelentős lehet.
A tavasz közeledtével az állatokban olyan hormonváltozás jön létre, amelynek következtében átmenetileg megváltozik magatartásuk, kóborolni kezdenek, a hímek összetűzésbe keverednek társaikkal, a nőstény kutyák és macskák pedig vemhesek lesznek. A kis jövevényeknek azonban nem minden esetben örülnek a gazdik. Éppen ezért a felelős állattartók, akik már nem szeretnék, hogy állatuknak ismételten kölykei szülessenek, ivartalaníttatják kedvenceiket.
Rutinbeavatkozás
A műtéttől nem kell tartani, hiszen rutinbeavatkozásnak számít, minimális a műtéti kockázat és szövődmény. 6-8 órás kiéheztetést ás altatást követően hím kutyák és macskák esetében az ivartalanítás egy kisebb, 10-15 perces beavatkozást jelent. Nőstény állatoknál az operáció valamivel hosszabb, hiszen ott hasi műtétről van szó. Az ivartalanítást februárban a legcélszerűbb elvégeztetni.
Februárban kell műteni
Dr. Pelle György, a Nyíregyházi Oktató Állatkórház kórházvezető állatorvosa elmondta, még a tavaszi zsongás előtt érdemes az ivartalanításra gondolni, mielőtt az állatokban beindulnak a hormonok. Az állatorvos hozzátette, tavasszal egyre több lesz az ivarzó állat és a nem kívánt szaporulat. Mindezek mellett az állatok csavargása is jobban beindul. Ezért javasolják a szakemberek azt, hogy a februári időszak kiválóan alkalmas arra, hogy a beavatkozást elvégezzék.
Kicsi a kockázat, gyors gyógyulás
A beavatkozás után az állat pár napon belül régi önmaga lesz, a varratszedést pedig két héten belül javasolják a szakemberek. Az ivartalanítás nem csupán a nem kívánt szaporulat miatt, hanem különböző betegségek miatt is fontos. Idősödő állatoknál egyre gyakrabban tapasztalnak az állatorvosok daganatos emlő,- illetve petefészek betegségeket, de a gennyes méhgyulladás is megelőzhető, ha az állatot ivartalanítják. A megfigyelések az is alátámasztják, hogy az ivartalanított állatok tovább élnek azoktól a társaiktól, akiknél nem végezték el a beavatkozást. Az ivartalanított kutyák és macskák etetése különös gondot kell fordítani, hiszen a hormonok megváltozása miatt az állat hízékonnyá válik. Energia csökkentett tápok adásával azonban ez a probléma könnyen orvosolható. Magyarországon a gyakorlat az, hogy egy éves kort betöltött állatoknál végzik el a műtétet, hiszen meg kell várni azt, hogy a nemi érés befejeződjön és kialakuljanak az állatnál a másodlagos nemi jellegek. Egyes állatkórházakban már laporoszkópiás operációra is van lehetőség, amely esetében még kisebb a kockázat és a műtét utáni lábadozás.
Kötetbemutató a levéltárban
Bereg vármegye 1836. évi kiváltságlevelét feldolgozó kötetet mutattak be a levéltárban. A kiadvány nemcsak kultúrtörténeti szempontból jelentős, létrejötte során a magya-ukrán kapcsolatokat is mélyítette. A forrás hamarosan digitális formában is elérhetővé válik.
A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára és a Kárpátaljai Magyar Levéltár közös munkája eredményeként jelent meg az a kötet, amely Bereg vármegye pecsétjének az 1836-os megerősítését mutatja be. A pecsét különlegessége, hogy a felirat már magyarul olvasható rajta a korábbi latin helyett. Dr. Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója elmondta, használatának engedélyezése jelentős lépcsőfoknak számított a reformkor törekvései között, a korabeli magyar jogi és politikai viszonyokat kiválóan tükrözi. Segít megérteni, hogy korábban milyen jogokat és kötelezettségeket jelentett a pecséthasználat, illetve a magyar nyelv használata megtestesíti a reformkori magyar öntudatra ébredést.
A most megjelent kiadvány a Nemzeti Kulturális Alap és a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával jöhetett létre. A kiadást megelőző három évben a beregszászi levéltárban folyt a források feldolgozása, mivel ott őrzik Bereg vármegye nemesi közgyűlésének iratait. Kujbusné dr. Mecsei Éva, a Magyar Nemzeti levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárának igazgatója kiemelte, ez az első olyan forrás, amely megjelenik a beregszászi levéltárból. Hozzátette, a jövőben további közös munkát is terveznek, valamint a mostani kötetben szereplő latin nyelvű privilégiumlevelet, annak fordítását, továbbá a hozzá kapcsolódó magyar, ukrán és angol nyelvű tanulmányt mielőbb szeretnék digitális formában is megjelentetni.
A köszöntők során a felszólalók kiemelték, a közös munka gyümölcse nemcsak a most bemutatott kötet, hanem a magyar-ukrán kapcsolatokat javulása is. Az együttműködés ugyanis nemcsak a kutatásokra terjedt ki, hanem a diplomáciai kapcsolatokra is, amelyek a kiadvány munkálati során tovább mélyültek.
Zadubenszki Norbert
